1979. augusztus 31. Az els� Santiago Bernab�u kupa indul, n�gy eur�pai �ri�s is r�szt vesz: Real Madrid, Ajax, Bayern M�nchen �s a AC Milan.

1980. j�nius 04. Egyed�l�ll� �s megism�telhetetlen d�nt� a Santiago Bernabeu Stadionban. A Kir�lyi Kupa d�nt�j�ben a Real Madrid �s a Castilla k�zd. A meccs a "sz�l�k �s a gyerekek" k�z�tt az id�sebbek jav�ra d�l el: 6-1. A tal�lat volt a legkev�sb� sz�m�t� momentum, mert a feh�r szurkol�k �j buzd�t�st skand�ltak: Castilla, Real Madrid!

1981. m�jus 27-�n a kir�lyi g�rda sz�m�ra hossz� sz�net ut�n �jb�l el�rhet� k�zels�gbe ker�l az Eur�pa Kupa. Vujadin Boskov csapat�nak azonban a Liverpool ellen sajnos nem siker�l megnyerni a Palotai K�roly vezette d�nt�t (0-1). Kennedy 82. percben l�tt g�lj�val szertefoszlatta a blancok gy�zelmi rem�nyeit minden id�k legunalmasabb BEK-d�nt�j�ben.

1982. febru�r 11. �j eredm�nyjelz�ket v�s�rol a t�rsas�g, ezzel a vil�gon az els�, aki �gy automatiz�lja a kijelz�st. Ez volt a cs�csa annak a fejl�d�si folyamatnak, amit a Futball Vil�gbajnoks�g megrendez�s��rt tettek.

1983. m�jus 11-�n az Alex Ferguson vezette Aberdeen 2-1-re fel�lm�lja a Real Madridot a KEK d�nt�j�ben. A kir�lyiaknak �gy soha nem siker�lt megnyerni�k ezt a sorozatot, amely 1999-ben meg is sz�nt.

1983. december 04. Alfredo Di Stefano, aki szerencs�re visszat�rt a csapatba, elkezd a Castilla-b�l focist�kat v�logatni. Azon a napon a Murcia ellen Mart�n V�zquez �s Sanch�s m�r j�tszik. Ez ut�bbi r�gta a gy�ztes g�lt.

1984. febru�r 05. Emilio Butragueno, a Segunda Divisi�n g�lkir�lya �s a bajnoks�g legfiatalabb, legjobb j�t�kosa a kezd�k k�z�tt j�tszik a C�diz ellen. A bemutatkoz�sa m�r el�revet�tette a j�v�t: a m�sodik f�lid�ben 2 tal�latot szerzett �s �gy a blanc�knak hozta meg a gy�zelmet. A Real Madridban �j legenda sz�letett.

1984. j�nius 17. Az �j korszak kezdete. Amancio �ltal be�rett az a munka, amit m�g Alfredo Di St�fano kezdett. M�chelt teszi a kezd�be. A "La quinta del Buitre" n�ven ismert h�res gener�ci�, amit Amancio hozott �ssze m�g a Segunda Divisi�nban, �jra egy�tt. Ez egy �j �s sikeres id�szak kezdete. �jabb jelent�s szem�ly �rkezik a Real Madrid csal�dj�ba: Jorge Valdano...

1985. m�jus 28. Meg�rett az id� az eln�kcser�re. Ram�n Mendoza a blanc�k �j vez�re. Gy�m�lcs�z� id�szak indul a g�rd�n�l, a siker, sportszer�s�g �s nagyobb igazol�sok ideje.

1985. m�jus 22. A Real Madrid emberfeletti teljes�tm�nnyel �t bajnoki gy�zelem n�lk�li �v ut�n ism�t nyer, elh�d�tja az UEFA-kup�t a Videoton ellen, pedig az Anderlecht elleni 0-3 ut�n ez m�r veszett �gynek t�nt (sorrendben a Wacker Innsbruck, az FC Rijeka, az Anderlecht, a Tottenham �s az Inter (Zeng�val, Bergomival, Kalle Rumenigg�vel, Altobellivel, �s Bradyvel a soraiban) voltak a legy�zend� ellenfelek). Hugo S�nchez, Gordillo �s Maceda m�r �pp olyan t�k�letes, mint a veter�nok (Gallego, Juanito, Valdano, �s Santillana) egy�tt a La quinta del Buitre gener�ci�j�nak ifjabb j�t�kosaival. A Real Madrid t�rt�nelm�nek legjobb csapat�ssze�ll�t�sa alakul ki.

1986. m�jus 30. �j spanyol liga, a leghosszabb, amely addig volt (az�ta volt m�r 22 csapatos is a bajnoks�g), k�sz�nhet�en a l�tsz�mb�v�t�seknek. V�ltoztat�sra volt sz�ks�g, hogy egy kis �letet leheljenek a bajnoks�gba, �m a v�geredm�ny ugyanaz: a Real Madrid a bajnok, j�n�h�ny ponttal a riv�lisok el�tt (m�g a k�tpontos rendszerben). Az UEFA-kupa pedig ism�t a lehet� legjobb helyre ker�l, a szenved� alany ez�ttal az 1. FC K�ln (nameg az el�d�nt�ben megint b�cs�ztatni kellett az Intert...). A k�vetkez� �vben �jra a hagyom�nyos rend szerint zajlik a verseng�s �s mint mindig: a csapat nyeri a bajnoks�got!

1987-ben a Bayern M�nchen a hazai 4-1-es gy�zelm�vel szertefoszlatja a blancok �lmait a BEK el�d�nt�j�ben.

1988. �prilis 18. Az eur�pai dicsf�ny elillan. Olyan er�s alakulatok les�pr�se ut�n, mint a Napoli, a Porto �s a Bayern, a feh�rek vesz�tenek a PSV Eindhoven ellen�ben ism�t az el�d�nt�k sor�n (idegenben l�tt �ri�si potyag�llal a hollandok mennek tov�bb). Az Eindhoven lesz a Eur�pa Kupa �j birtokosa. Rossz szerencse k�s�rte a Realt, hogy nem jutott a d�nt�be, amelyet minden bizonnyal megnyert volna. Egy �vvel k�s�bb pedig a Rijkaard-Gullit-Van Basten f�mjelezte Milan "szok�s szerint az el�d�nt�ben" Milanoban megal�zza a Real Madridot.

A csapat ism�t a bajnoki c�mre t�r. Az ut�bbi h�napok belvisz�lyait lek�zdve �j az edz� (John Toshack) �s k�t �j zseni�lis labdar�g�, az argent�n vil�gbajnok h�tv�d, Oscar Ruggeri, illetve Fernando Hierro a Valladolidb�l. 1990. m�jus�ban �jabb nagyszer� id�ny �r v�get a blancok sz�m�ra. A Real Madrid mindenkit les�p�r a lig�ban (�t�dik bajnoki c�m sorozatban) �s fel�ll�t egy nehezen t�lsz�rnyalhat� rekordot: 107 tal�lat 38 m�rk�z�sen.

1991. �prilis 14. Ram�n Mendoza megnyeri a v�laszt�st Alfonso Uss�a ellen�ben, teh�t meg�j�tja az eln�ks�g�t. A v�laszt�s napja m�rf�ldk�, a r�szv�teli ar�ny a legmagasabb volt a spanyol foci t�rt�nelm�ben. Azon a napon a Valencia 4-0-�s veres�ggel t�rt haza...

1992. m�rcius 06. A klub imm�r matuzs�lem, 90 �ves. 1902. m�rcius 6-a nagyon t�vol van m�r, amely napon egy felt�rekv� csoport megalap�totta a Real Madrid Club de Futbol el�dj�t. 90 �ve l�tezik, 32850 nap, ahol a boldog pillanatok feledtett�k a szomor� id�ket.

1992. �prilis 2. A labdar�g�s vil�ga �s a madridist�k a nagyszer� madridi j�t�kost, Juan G�mez Gonz�lezt, "Juanito-t" siratj�k, aki k�zleked�si balesetben vesztette �let�t M�rida-b�l j�vet a Bernabeu stadionbeli, Real Madrid - Torino tal�lkoz� ut�n.

1993. j�nius 26. A Real Madrid 17. spanyol kup�j�t nyeri, a Zaragoza-t m�lja fel�l a d�nt�ben (2-0) Emilio Butrague�o �s Mikel Lasa g�ljaival. Jelenleg ez a Real Madrid utols� spanyol kupagy�zelme.

1993. december 16. A Nou Camp-ban a szuperkupa visszav�g�ja zajlik, a Real d�ntetlent j�tszik a Barcaval (1-1), �m a c�met m�gis a f�v�rosi csapat nyeri, mivel az els�, december 2-i, Madridban lej�tszott meccsen a katal�nokat 3-1-re gy�rt�k le.

1994. m�jus 07. A Bernab�u Stadion megnagyobb�t�sa befejez�dik, az �j teraszokat �s fels� lel�t�kat adj�k �t. 110.000 n�z� jelent meg aznap, amikor a Real �s a Barcelona �sszecsapott. A m�rk�z�st a katal�nok nyert�k 1-0-ra.

1994. m�jus 07. A csapat az I. Ib�ria kupa bajnoka, ahol a Boca Juniorst gy�zte le 4-3-mas �sszes�t�ssel. Az els� meccs a Santiago Bernab�uban madridista gy�zelemmel �rt v�get (3-1), m�g a m�sodikon az argent�nok �r�lhettek Buenos Airesben (2-1).

1994. j�lius 01. Jorge Valdano veszi �t az els� csapat ir�ny�t�s�t. Az edz� rem�nnyel �s azzal a sz�nd�kkal t�r vissza, hogy "visszahozza" a bajnoki c�meket, amit "elcsent" a Real Madridt�l a Tenerife edz�jek�nt. A tr�ner mellett n�h�ny �j j�t�kos is �rkezik: Fernando Redondo, Laudrup, Amavisca, Quique Flores �s Ca�izares...

1995. janu�r 07. Izgalmas j�t�kban, amit a madridiak az �vsz�zad �sszecsap�s�nak neveztek el akkor, a Jorge Valdano �ltal ir�ny�tott blancok lehengerelt�k Johan Cruyff Barcelon�j�t egy 5-0-�s hengerrel. Iv�n Zamorano tripl�zott.

1995. febru�r 19. Ram�n Mendoza az �jrav�lasztott eln�ke a klubnak. Mendoza 698 szavazattal t�bbet gy�jt�tt, mint Florentino P�rez, aki �gy a a m�sodik helyre szorult. A harmadik helyet Santiago G�mez Pintado szerezte meg.

1995. m�rcius 28. A stadion legszebb �nnepl�j�t �lti, hogy �ltess�k a 26. bajnoki c�met. A spanyol futballsz�vets�g eln�ke, Angel Mar�a Villar adja �t a tr�fe�t a Madrid kapit�ny�nak, Manuel Sanchisnak. A "sz�gyen n�gy �ve" (n�gy �v alatt mind�ssze egy spanyol kupa �s egy spanyol szuperkupa jutott...) ut�n ism�t els� helyez�st �r el a lig�ban az imm�r Zamorano, Luis Enrique, az el�z�leg a Bar��val �sszevesz� Laudrup, illetve Hierro f�mjelezte alakulat.

1995. november 20. Ram�n Mendoza lemond�sa ut�n Lorenzo Sanz-ot v�lasztj�k a klub �l�re.

1996. j�lius 01. Az olasz edz�, Fabio Capello Madridba �rkezik, hogy �tvegye a csapat tr�neri poz�ci�j�t. Seedorf, Suker, Mijatovic, (a k�t jugoszl�v 1987-ben ifi-vil�gbajnok is volt) Panucci, Secretario �s Roberto Carlos szint�n ekkor �rkeznek.

1997. febru�r 02. Elhunyt Raimundo Saporta, az elm�lt �tven �vben a madridizmus �s a sport egyik kulcsfigur�ja. A klub tiszteletbeli eln�ke �s a FIBA eln�khelyettese volt.

1997. j�nius 01. A csapat a 2000. m�rk�z�s�t j�tsza a lig�ban, ebb�l az 1000. �sszecsap�st otthon. Erre az alkalomra az Extremadura az ellenf�l �s a gy�zelem a kir�lyi g�rd��. 5-0.

A Real Madrid az 1990-1997-ig tart� id�szaka a klub legsikertelenebb �vei k�z� tartozik. Pillanatnyi sikereken k�v�l ez a n�h�ny �v sajnos nem a Real Madridr�l sz�lt. R�ad�sul a Jonah Cruyff-f�le Barcelona Eur�pa legjobb csapat�v� n�tte ki mag�t ek�zben. A legsz�rny�bb az eg�szben az volt, hogy az ut�np�tl�scsapatb�l csak elv�tve ker�lt fel igazi tehets�g, az igazol�sok pedig rendre balul siker�ltek (Prosinecki, Spasics, Hagi). Valamint a csapat k�tszer is Tenerif�n vesztette el a bajnoki c�met (a Barcelona jav�ra...). Akadt az�rt n�h�ny ragyog� tehets�g, mint p�ld�ul Ra�l vagy Guti.

1997. j�nius 14. A Fabio Capello vezette Real Madrid �jra a spanyol bajnoks�g �llovasa, ezzel imm�r a 27. alkalommal �v� a bajnoki c�m. Sajnos az olasz tr�ner a szezon v�g�n t�vozott, mivel h�v�ss� v�lt a viszont k�zte �s Lorenzo Sanz k�z�tt. �ll�t�lag az eln�k minden�ron a csapatban szerette volna l�tni fi�t, az egy�bk�nt nem is olyan tehets�gtelen Fernando Sanz-ot (jelenleg a Malaga csapatkapit�nya)...

1997. augusztus 23. Felejthetetlen j�t�kban az imm�ron Jupp Heynckes �ltal dirig�lt Real Madrid megszerezte �t�dik spanyol szuperkupa gy�zelm�t, a Barcelon�t legy�zve. 4-1, 1 g�llal nagyobb k�l�nbs�ggel, mint legels� alkalommal.

1997. december 17. A stadion fenn�ll�s�nak 50. �vfordul�ja. Ebb�l az alkalomb�l visszatekint� ki�ll�t�st nyitnak meg, sz�mos tematikus ki�ll�t�teremmel.

1998. janu�r 12. A FIFA a Real Madridot a t�rt�nelem legjobb klubja c�mre jel�li. Alfredo Di St�fanot �s Pusk�s Ferencet a t�rt�nelem 10 legjobb labdar�g�ja k�z� v�lasztj�k. Di St�fanot �ri a megtiszteltet�s, hogy vezeti a list�t.

A bajnoks�gban bukd�csol� csapat m�jus 20-�n d�nt�t v�v a Juventusszal az amszterdami ArenA-ban. B�r a Madrid a c�mv�d� Borussia Dortmundot �t�tte ki az el�d�nt�ben (eml�kezhet�nk, a hazai m�rk�z�s j� k�t �r�s k�s�ssel kezd�d�tt, mivel a hazai szurkol�k a stadion d�li r�sz�ben led�nt�tt�k a kaput...), a m�rk�z�s es�lyesei az olaszok voltak. A pap�rforma a 66. percben borult, Mijatovic (aki addig a sorozatban egyetlen g�lt sem szerzett...) a legjobbkor �rkezett �s ezzel a tal�lattal egyetlen h�tszeres BEK-gy�ztes lett a Real Madrid. Hi�ba azonban az Eur�pa Kupa, Sanz k�s�bb a meg nem nyert bajnoki c�m miatt menesztette Heynckes-t is, akit Camacho k�vetett (kem�ny 22 nap ut�n vele is �sszeveszett Sanz...). Ut�dja a holland v�logatott�l Guus Hiddink, akivel 1998. december 1-j�n a csapat megszerzi m�sodik interkontinent�lis kup�j�t, a Vasco de Gama-t legy�rve 2-1-re a toki�i Olympic Stadium-ban rendezett d�nt� sor�n. A Madrid g�lszerz�i Roberto Carlos - Naza, a brazil kapus hat�kony k�zrem�k�d�s�vel - �s Ra�l voltak. A bajnoks�got nem siker�lt megnyerni, a Barcelona lett az els�, a csapatmor�l pedig er�sen megromlott. Seedorf t�bbsz�r is �sszeverekedett csapatt�rsaival.

Az ezredfordul�ra egy gy�ztes csapatot szeretett volna �sszerakni Sanz, �s a halmoz�d� ad�ss�gok ellen�re j�l "be is v�s�rolt". �rkezett Steve McManaman a Liverpool-t�l, (fizet�se kezdetben napi 3 milli� forintnak megfelel� �sszeg volt...), az �v felfedezettje, M�chel Salgado a Celta Vigo-t�l, az Espanyolt�l Iv�n Helguera, a Fenerbah��t�l Elvir Baljic alig 15 milli� doll�r�rt, illetve dupla annyi�rt az Arsenalt�l Nicolas Anelka. Ut�bbi kett� viszont nem v�ltotta be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket, Baljic a folyamatos s�r�l�sek miatt, Anelka meg ki tudja mi miatt... L�nyeg az, hogy a francia szupertehets�gnek f�l �vig kellett v�rni els� g�lj�ra, r�ad�sul el�gg� hazav�gy�d� volt, nem is maradt t�l sok�ig Madridban. Az �rkez�k k�z�tt volt m�g Geremi �s az "�j" edz�, Toschack is. Gyeng�n szerepelt a csapat tov�bbra is... Illgner megs�r�lt, nem volt igaz�n j� bevethet� kapus, b�r ekkor m�r ott volt a feln�tt keretn�l egy �ker Casillas nev� fiatal sr�c. (Sz�baker�lt akkoriban S�f�r Szabolcs neve is, mint lehets�ges kapusigazol�s.) Ekkor mer�lt fel Vicente Del Bosque neve, mint Toschack ut�dja, aki a koroszt�lyos csapatokn�l dolgozott.

Az �j mester v�gre �letet lehelt a csapat j�t�k�ba. A csapat legy�zte a Barcelon�t, majd lezak�zott a BL-ben k�tszer a Bayern M�nchennel szemben. Ezut�n azonban az �lete form�j�ban j�tsz� Fernando Redondo vez�rlet�vel idegenben siker�lt k�t v�llra fektetni a c�mv�d� Manchester Unitedet! Redondo-t k�s�bb a BL legjobb j�t�kos�nak v�laszottt�k. Az el�d�nt�ben a kir�lyiak b�cs�ztatj�k a Bayern M�nchent, visszav�gva a csoportban elszenvedett megal�ztat�sok�rt, majd j�n 2000. m�jus 24. A blanc�k megnyerik 8. Eur�pa Kup�jukat a Valencia ellen�ben. 3-0. A d�nt�t P�rizsban, a Saint Denis-ben tartott�k. Ez volt az els� olyan d�nt�, ahol k�t, azonos nemzetis�g� csapat tal�lkozott. A v�g�n Hierro �s Sanch�s is szerepet kapott, ut�bbi �gy lepip�lta �desapj�t, aki mindig a meg nem nyert Eur�pa Kupa miatt heccelte fi�t. Erre a fi� a v�g�re m�g eggyel t�bbet is gy�jt�tt (1998, 2000).

2000. j�nius 16. Florentino P�rezt jel�lik Real Madrid eln�ki poz�ci�j�ra, egy olyan napon, amikor a tagok igen nagy sz�mban jelentek meg. A k�t jel�lt Florentino P�rez �s Lorenzo Sanz volt. Ezzel kezdet�t vette egy �j fajta �tigazol�si politika, miszerint minden �vben igazolni kell egy nagy vil�gszt�rt a t�mad� szekci�t er�s�tve, mik�zben fiatal tehets�ges v�d�j�t�kosokat �p�tenek be a csapatba. (Zidanes y Pav�nes t�pus� �tigazol�si politika.)

Az Euro 2000 ut�n megt�rt�nt a futballt�rt�nelem tal�n legnagyobb vihart kavar� �tigazol�sa. Az FC Barcelona elismert �s megbecs�lt csapatkapit�nya, Luis Figo 37,5 milli� font�rt az �si riv�lis Real Madridhoz szerz�d�tt. Ezzel � lett minden id�k legdr�g�bb j�t�kosa, de nem sokig, mivel egy �vre r� Zinedine Zidane k�vette �t, viszont �rte m�r 47,5 milli� fontot kapott a Juventus. Ez az�ta is megd�ntetlen maradt, hiszen a 2002-es vil�gbajnoks�g g�lkir�lya, Ronaldo m�r "csak" 28 milli� font�rt j�tt az Internazionale-t�l, 2003-ban a manchesteri David Beckham�rt m�g enn�l is kevesebbet, 25 milli� fontot kellett fizetni. �rkezik m�g t�bbek k�z�tt Makel�l�, Solari, Flavio Conceicao.

2000. november 05. Alfredo Di St�fano-t tiszteletbeli eln�kk� nevezik ki.

2000. december 23. A FIFA a Real Madridnak adom�nyozza a XX. sz�zad legjobb klubja c�met (a list�n m�sodik a Manchester United). Florentino P�rez �s Alfredo Di St�fano vett�k �t a d�jat a FIFA eln�k�t�l, Joseph Blattert�l.

2001. janu�r 14. A Santiago Bernabeu Stadion �nnepl�ben, mikor Luis Figo megkapja az aranylabd�t a FIFA eln�k�t�l, Joseph Blattert�l. Olyan legend�k mellett jutalmazt�k, mint Di St�fano, Kopa, Su�rez, Bobby Charlton �s Eusebio. Luis Figo a harmadik Real Madrid j�t�kos, �s olyanok ut�n nyerte ezt a c�met, mint Di St�fano - akit k�tszer jel�ltek - �s Kopa. A BL-ben az el�d�nt�ig jut a csapat, itt a k�s�bbi gy�ztes Bayern M�nchen �tj�t �llja, de "cser�be" megvan a bajnoks�g, melynek legjobbja Figo... Az �tigazol�si szezon legnagyobb szerzem�nye a francia vil�g- �s Eur�pa-bajnok Zinedine Zidane.

2002 m�rcius 06-�n �nnepli 100 �ves �vfordul�j�t a Real Madrid! Egy nap tele izgalmas esem�nnyel a nagy "Real Madrid csal�d" r�sz�re, hab�r a stadionban j�tszott spanyol kupa d�nt� m�rk�z�sen csapatunk pocs�k j�t�kkal elv�rzik, a Deportivo La Coruna gy�z�tt 2-1-re. Nagyszab�s� rendezv�nyeket szerveznek a XX. sz�zad legjobb klubja fenn�ll�s�nak sz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l, ahogy a Real Madrid azt meg�rdemli. A k�vetkez� 365 nap lesz a legfeh�rebb a vil�g labdar�g�s�nak t�rt�net�ben.

2002. m�jus 15. �jra Eur�pa bajnokai! Kilencedik alkalommal �ri el a legnagyobb kontinent�lis verseng�s cs�cs�t a n�met Bayer Leverkusent legy�zve 2-1-es eredm�nnyel, Ra�l �s Zidane tal�lat�val. Imm�r m�sodszor bajnok a glasgow-i Hampden Park p�ly�j�n. A sk�t ar�na misztikus f�ld lesz a csapat r�sz�re. A sorozatban v�gig kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtva, k�zben Barcelon�ban a Nou Campban is gy�zedelmeskedve, a csapat megszerzett egy tr�fe�t, fontos �s felejthetetlen csat�ban. Meg kellett k�zdeni�k a kiv�l� Bayer ellen�ll�s�val, egy olyan ellenf�llel, aki k�r�mszakadt�ig harcolt az utols� percig. A jelent�s�ge ennek a d�nt�nek az, hogy nem csak a centen�rium z�r�sa miatt fognak mindig eml�kezni r�, hanem Zinedine Zidane �ri�si, rendk�v�li g�lja miatt is. Az Eur�pa Kupa tr�fe�ja �s egy csod�latos g�l, a legszebb eml�kek a Madrid t�rt�nelmi �v�b�l.

2002. augusztus 30. Mind megszerezt�k! A Real elnyerte azt az egyetlen nagy, hivatalos tr�fe�t, ami m�g hi�nyzott a vitrinb�l: Az Eur�pai Szuperkup�t a holland Feyenoord elleni, Monacoban j�tszott d�nt�n �rte el a csapat. Roberto Carlos els� g�lj�val m�r k�rvonalaz�dott a gy�zelem, �s m�g egyszer betal�lt a h�l�ba. Van Hooijdonk szabadr�g�sb�l kicsit kurt�tott az el�nyb�l, de Guti sz�p�tett, be�ll�tva a v�geredm�nyt 3-1-re. A blancok l�tv�nyos showt hoztak az �sszecsap�s alatt �s v�g�l k�t vesztett d�nt� ut�n - 1998-ban �s 2000-ben a Chelsea, illetve a Galatasaray ellen�ben - az Eur�pai Szuperkupa Madridba �rkezett. Isten hozott!

2002. augusztus 31. Ronaldo meg�rkezik Madridba. Figo 2000-es, Zidane 2001-es �tigazol�sa ut�n Ronaldo lesz a harmadik megaszt�r aki a Santiago Bernab�u gyep�re l�p Florentino P�rez eln�ks�ge alatt. Kem�ny t�rgyal�sok ut�n az Inter Milannal m�g a ny�r folyam�n, augusztus 31-�n al��rj�k az �j klasszis szerz�d�s�t. A 2002-es Vil�gbajnoks�g g�lkir�lya, Braz�lia �t�dik vil�gbajnoki c�m�nek megalapoz�ja a 11-es sz�mot kapja a csapatn�l. A brazil csat�r okt�ber 6-�n mutatkozik be Madridban. A 63. percben l�pett p�ly�ra �s a 64-ben m�r g�lt is l�tt. A 78. percben dupl�zva egy csod�latos gy�zelemhez seg�tette a csapatot az Alav�s ellen. (5-2)

2002. dec. 03. ...Vil�gbajnok! A Real Madrid harmadik interkontinent�lis kup�j�t nyeri Yokoham�ban (Jap�n). Az els� 1960-ban a Penarol ellen volt, a m�sodik pedig az 1998-as Vasco da Gama elleni. Ez alkalommal a riv�lisk�nt a paraguayi Olimpia de Asunci�n szerepel, a 2002-es Libertadores kupa bajnoka. A v�geredm�ny 2-0. Ronaldo "nyitotta" a m�rk�z�st a 13. percben fantasztikus t�mad�s ut�n szerzett g�llal. Az Olimpia els� f�lid�ben mutatott ellen�ll�sa ellen�re a Madrid tiszt�n hozta a m�sodik f�lid�t is �s v�g�l meger�s�tette a gy�zelm�t Guti fejes�vel a 84. percben. Ezzel a tr�fe�val tripl�zott a kir�lyi g�rda a centen�riumi �v, a 100. sz�let�snap alkalm�b�l.

2003. j�nius 22. A Real Madrid feh�rre festi a bajnoks�got 29. alkalommal a t�rt�nelm�ben. 38 m�rk�z�snapon �t nem volt gazd�ja a tr�fe�nak, amikor a Real megverte az Athletic Bilbaot (3-1) a feld�sz�tett Bernab�uban. A Real Sociedad volt a g�rda �ld�z�je, nagyon szorosan a nyom�ban. A baszk team otthoni gy�zelm�t az Atl�tico Madrid ellen�ben (3-2) Ronaldo (2) �s Roberto Carlos g�ljai t�r�lt�k. Ezt a ligagy�zelmet Ronaldo Lig�jak�nt emlegetik. A brazil csat�r 23 tal�latot szerzett okt�ber 6-i bemutatkoz�sa �ta. Ra�l 16 g�lja volt a t�k�letes kieg�sz�t�s, �k ketten hal�los du�t form�ztak. Ronaldo egy�bk�nt nem csak bajnok, g�lkir�ly, de aranylabd�s is ebben az �vben... �s ha nem s�r�l meg a BL-el�d�nt�kre, �s ha bemegy Figo 11-ese Torinoban...

2003. j�lius 2. �j gy�m�nt csillog a kir�lyi koron�n: David Beckham. Luis Figo (2000), Zinedine Zidane (2001) �s Ronaldo (2002) ut�n az angol kapit�ny a negyedik nagy igazol�s a Florentino Perez �r�ban. Az �j 23-as mezt az egykori Manchester United j�t�kosnak maga Florentino P�rez �s Alfredo Di St�fano ny�jtotta �t. Beckham nagyszab�s� bemutat�s�ra a Raimundo Sporta Stadionban ker�lt sor 499 megh�vott �js�g�r� el�tt.

2003. augusztus 27. Itt a hetedik spanyol szuperkupa gy�zelem. A Bernab�u-i eszme garant�lta, hogy ism�t a feh�rek vehess�k �t a kup�t a rajong�ik el�tt. A 3-0-�s Madrid tripla semleges�tette a spanyol kupa gy�ztes Mallorca 2-1-es otthoni diadal�t. Ra�l kezdte a sorozatot �pp a f�lidei sz�net el�tt a 44. percben, Ronaldo az 52.-ben egy hatalmasat r�gott, majd Beckham tette az i-re a pontot Ronaldo k�zrem�k�d�s�vel. Az els� �nnep a Bernab�uban a 2003/2004-es id�nyben.

2004. m�jus 12. A madridizmus t�rt�nelmi d�tuma. Ezen a napon rakt�k le ugyanis az alapk�v�t a j�vend�beli Real Madrid edz�k�zpontnak (Ciudad del Real Madrid) amely a Valdebebas parkban helyezkedik el. �sszesen 120 hekt�r f�ldter�let lett elosztva, melyet a klub k�s�bb szabadon haszn�lhat. Edz�slehet�s�get biztos�t a csapatnak �s mindezek mellett t�bb milli� gyermekpal�nta �rhet profi futballist�v�. Ezeknek a terveknek a megval�s�t�sa nagy kih�v�s Florentino P�rez, �s a j�v� Real Madridja sz�m�ra. A ny�r legf�bb c�lpontja az �tigazol�si piacon nem titkoltan az Arsenal j�t�kosa, Patrick Vieira, aki�rt a vezet�s�g k�pes lett volna 23,1 milli� fontot is kifizetni. Augusztusban majdhogynem minden nap "leigazolta" valamelyik �js�g a franci�t, de v�g�l az �zletb�l nem lett semmi, �rkez� azonban akadt: a kor�bban szerz�dtetett Samuel mell� k�t meglepet�sember, a Liverpool-i Michael Owen �s a Newcastle-i Jonathan Woodgate. Ut�bbi hossz� s�r�l�s ut�n csak a 2005-�s Bernab�u-kup�n mutatkozhatott be.

A 2004-2005-�s szezont bukd�csolva kezdte a csapat, r�vid id�n bel�l Camacho, Garc�a Rem�n, majd Luxemburgo k�vett�k egym�st az edz�i sz�kben. Az id�ny tal�n legeml�kezetesebb m�rk�z�se az �prilis 10-ei El Cl�sico volt, amikor telt h�z el�tt a Bernab�uban 4-2-re diadalmaskodott a kir�lyi g�rda. A Bajnokok Lig�j�b�l azonban a Juventus igen kor�n, m�r a legjobb 16 k�z�tt b�cs�ztatta a csapatot. T�z �vre visszamen�leg nem tudunk olyat mondani, hogy a madridiak ne jutottak volna be a legjobb nyolc k�z�. Kiv�ve, amikor nem is indultak (1997)...

A 2005-2006-os szezonra nagybev�s�rl�st vitt v�ghez a vezet�s�g. Majdnem 100 milli� eurot k�lt�tt �j igazol�sokra, a szerzem�nyek pedig kev�sb� v�ltott�k be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket. B�r a BL-csoportb�l val� tov�bbjut�s hamar eld�lt, a csoportels�s�gre es�lyt sem adott a Lyon, a bajnoks�gban pedig t�bb rangad�t is elbukott a csapat, hazai p�ly�n borzaszt� mutat�kkal rendelkezik. Wanderley Luxemburgo ut�n pedig ism�t �j edz� a csapatn�l: kor�bban a Castill�t ir�ny�t� Juan Ram�n L�pez Caro. �s hogy mit hoz a 2006-os �v? Ezt egyel�re nem lehet tudni... Mindenesetre m�ris van k�t �j szerzem�ny�nk, Cicinho �s Cassano.
Santiago Bernabeu Stadion


Az �t csillagos futballszent�ly
A Santiago Bernab�u stadion nem csak Spanyolorsz�g, hanem az eg�sz f�ldkereks�g egyik legnagyobb h�r� futballszent�lye. Ez a hely sokak, de f�k�nt a Real Madrid�rt szor�t�k szem�ben egy szent hely, amely jelent�sen hozz�j�rul a kir�lyi g�rda h�rnev�hez, s hatalmas t�rt�nelmi m�ltra tekint vissza. A Bernab�u stadion a Real Madrid kor�bbi legend�s eln�k�r�l, Don Santiago Bernab�ur�l kapta a nev�t, aki 1943-t�l eg�szen 1978-ig �llt a f�v�rosi g�rda �l�n. Santiago Bernab�u �gy gondolta, hogy a Real Madridnak mindenk�ppen sz�ks�ge van egy olyan stadionra, ahov� nem csak 20-30 ezer ember f�r be, hanem t�bb mint 100 ezer, ez�rt hozz�l�tott a monument�lis l�tes�tm�ny meg�p�t�s�hez. A Madridnak term�szetesen ezt megel�z�en is volt stadionja, �m ezek egyike sem felelt meg a presidente k�vetelm�nyeinek. A g�rda 1912-t�l 1924-ig az O’donell nev� p�ly�n futballozott, s ez esetben nem v�letlen, hogy nem haszn�lom a stadion jelz�t, ugyanis ez a l�tes�tm�ny ink�bb hasonl�tott egy z�ld mez�h�z, mint egy komplett stadionhoz. 1924-t�l azt�n elhagyva az O’donellt, �j sz�khelyet v�lasztott mag�nak a g�rda. A stadion a Chamart�n nevet viselte. Majd 1947-ben Santiago Bernab�u jelent�s v�llalkoz�sra sz�nta el mag�t. Elkezdte fel�p�teni az akkori kor egyik legmodernebb �s leghatalmasabb stadionj�t, a modern Chamart�nt. A csod�latos l�tes�tm�nyt egy Belenenses elleni m�rk�z�ssel avatt�k fel, s innent�l kezdve az O’donellhez k�zeli Chamart�n a Real Madrid t�rt�nelm�nek egyik legjelent�sebb pontja lett.